2004. október 4.-5. - Egy sima, egy fordított
Ma 2 éve, hogy először felmentem Pestre Ibolyás ügyben. Illetve Budára. Ki gondolta volna, hogy mostanra rendszer lesz belőle..? Idegen város, nagy forgalom, nehéz közlekedés, térkép.. Ki gondolta volna, hogy mostanra már nem is lesz olyan idegen..?
Tündér utca.. hmm.. eldugott utca, emelkedő, szép kilátás, jó gazdag környék.. Csengetek.. várok.. csengetek.. várok.. sehol egy lélek, csak egy szelíd kutyus jön oda, meg még sok másik ugat a szomszéd falak tetején.. Leülök egy kőre.. telefon.. na most akkor mi van?.. ott délelőtt lehetett átvenni, már más a helyszín, rosszul mondtuk, bocs.. de nem hagyom annyiban, mindjárt visszahívunk.. igen hát pont én.. Virányos.. ilyen busz, olyan busz.. ááá, én ugyan nem, sötétedik, nem találok oda, mennem kell haza.. najó.. marad a posta.. Nem érte meg felmenni.
Már a vonaton ülök.. telefon.. "szerkesztőségünk ajándéka".. komolyaaaan?.. Mégis megérte felmenni. :) Nem a pénz miatt. A gesztus sokkal többet ért. Persze valszeg valamit nyomott a latba a rajzom is, hogy így alakult. Hmm, télleg azt is mennyi ideig rajzoltam, vagy 2 hónap.. de annyi idő kellett hozzá, hogy elégedett legyek vele, és kiadhassam a kezeim közül. Jó munkához idő kell (többek között..), ezt még most is így gondolom. Na, aztán pár nap múlva már én is hallgathattam Oláh Ibolya várva várt első lemezét.
És holnap lesz 2 éve, hogy hivatalosan is megjelent az Egy sima, egy fordított. Ha tudtam volna, hogy másnap itt is lehet kapni.. de hát akkor nem tudtam volna így elbonyolítani a dolgokat :), ááá de nem is lett volna olyan jó, ha minden tök simán megy. Meg mindennek oka van, hogy az miért történik pont akkor és pont úgy, bár általában ezt csak később érti meg az ember, már ha megérti egyáltalán.
Na, a kis bevezető bevillanások után:
Bizony, IBOLYA MÁR 2 ÉVE LEMEZES ELŐADÓ. Sőt többszörös ARANY és PLATINA lemezes előadó. Az EGY SIMA, EGY FORDÍTOTT megjelenésének évfordulója alkalmából most jöjjön egy régi koncertbeszámolóm Ibolya blogjából, ami nem került be ide, mivel az én blogom akkor még nem is létezett. Az első koncertturné székesfehérvári állomásáról van szó, én ekkor hallottam előszőr élőben az első lemez anyagát. Úgyhogy ennek a leírásnak itt a helye nálam is, pláne mert más miatt is emlékezetes számomra. :)
Ide viszont már képekkel kiegészítve teszem be. A fotók szerintem nagyon fontosak egy-egy koncertnél, aki ott volt annak azért, aki nem volt ott annak meg azért adhat sokat..
Ja, képzeljétek itt pont
Nincsenek véletlenek. :)
2004. november 5. - Székesfehérvár, Barátság Háza (MMK), Egy sima egy fordított
"Családias hangulatban telt a fehérvári koncert. Tán ennek is köszönhető, hogy Ibolya tegnap este elképesztően énekelt, már-már cd minőségben. Akik a helyükön tudtak maradni, azoknak is felejthetetlen pillanatokat szerzett Ibolya, viszont voltak páran, akik székeiket elhagyva átadták magukat a zene lüktetésének. Ne tévesszen meg senkit Ibolya ruhájának egyszerűsége és lezsersége, mert minden egyes hang mögött, amit kieresztett a torkán, egy dívát látott a publikum. Fantasztikus volt!" (olahibolya.hu)
Odaértünk olyan 18 óra után pár perccel, a színházterem ajtaja még zárva volt és még csak páran voltak. A bejárat előtt még lehetett jegyeket venni, nem tudom, hogy végül elfogyott-e mind, sztem igen, mert úgy láttam teltház volt, max. 1-2 hely maradt üresen, de nem biztos, lehet, hogy tele volt. Egyébként a városban én is csak egyetlen helyet láttam, ahova kiplakátolták a koncertet, pedig fehérvári vagyok. Az az egy hely pedig a helyszín volt, ami nem teljesen a városközpontban van, úgyhogy szerintem jobban is hírdethették volna. Ha nem lenne internetem, szerintem nem is tudtam volna róla, hogy lesz koncert, és szerintem sokan jártak így. A következő koncersorozathoz sztem több plakát kellene.
Na szóval, természetesen volt mindenféle korosztály, sokan jöttek egész családdal, szülők, nagymamák és egész kicsi gyerekek is. Több mozgássérült emberkét is láttam. Amíg az ajtó előtt álltunk, hallottuk, hogy éppen próbálnak, épp a duett ment, aztán hirtelen egyszercsak kijött a Novák, de csak egy pillanatra, körülnézni. Majdnem nekünk nyitotta az ajtót! :) Egyre többen lettünk, majd olyan 18:45 körül beengedték a népet a terembe. Ja egyébként apukámmal ketten mentünk. Az ötödik sorba kb. középre sikerült leülnünk. Jó helyünk volt, mindent jól láttunk onnan. Amig el nem kezdődött a koncert, zenét adtak: Presser, Keresztes Ildikó, Zorán, Zalatnay Cini számok mentek.
Majd kb. 10 perces csúszással elkezdődött a várva várt koncert. Ibolya nem a fekete nadrágjában és a tűsarkú csizmában volt, mint az eddigi három koncerten, hanem a szakadt farmerjében, és egy szép fekete ingben. Úgy éreztem ebben a megszokott cuccban nagyon felszabadultan mozgott a színpadon, olyan egyszerűnek, közvetlennek tűnt benne.:) A haja és a sminkje szépen el volt készítve. Jó formában volt, jól kommunikált a közönséggel, a zenészek is pr
Az első szám a Mi lesz velem volt itt is. Ennél az egynél látszott Ibolya egy picit idegesenek, de ennek is csak a legelején, amíg "ismerkedett" a közönséggel. Aztán következett a Most, majd Pressertől a Ringasd el magad.
Lehet, hogy nem jó sorrendbe írom, de asszem most jött a Találjmárrám, amit ülve énekelt el és büszkén mondta, hogy ezt a számot Presser Gábortól kapta ajándékba, és nagyon szépen szeretné elénekelni. Ez sikerült is, tényleg gyönyörű volt, még azt az egy sor hibát is ügyesen megoldották a zongoristával összenézve, közösen.
Ezután felmászott a szék-létra tetejére és onnan énekelte a Csak egy percet, miközben egy pillanatra árnyjátékba kezdett.:)
Volt kivetítő is, amin mindig az adott szám hangulatának megfelelő képsorokat láthattunk.
Aztán jött sorba a többi szám: Embertelen dal, majd színpadra szólította Novákot és jött az Elfújja a szél. Tényleg tök jó a koreográfiája, és a végén összeölelkezve táncoltak. :)
Majd ahogy Péter viccesen megjegyezte: "Ibolyát elfújta a szél a színpadról, őt pedig idehozta" :) tehát következett Novák két önálló számmal, az első a Hol van az a nyár c. pörgős száma, ugrált, táncolt is rá rendesen, majdnem lecsúszott a gatyája :) többször meg is igazította. Majd miután megjegyezte, hogy az egyetlen nadrágszíját Pécsen hagyta :) átváltott egy kicsit lassabb számra (Kávé tejjel).
Aztán visszajött Ibolya a Szerlemnek múlnia kell c. számmal, engem élőben talán ez a szám érintett meg a legjobban, egy pillanatra olyan néma csend lett a nézőtéren..
Aztán a Papa ha félsz következett, amit igazán nehéz volt ülve végighallgatni, többen fel is álltak oldalt és ott ugráltak.
Ibolya is megjegyezte, hogy ezt nehéz lehet ülve kibírni. Az egyik srácot kiszúrta az első sorból és neki énekelte azt a sort hogy: "ne gondold, hogy nem láttam, mikor kigomboltad a nadrágom" :) Sztem tuti zavarba jött a srác, mert nagyon nevetett. :) Kisgyerekek odamentek a színpad elé, ott ugrándoztak, az egyik kislányt odahívta Ibolya, lehajolt, megfogta a kezét és pörgette-forgatta, olyan aranyosak voltak. :)
Meg egyszer egy középkorú nő is odarohant (hát nem az első sorból!) a színpadhoz, csak hogy megfoghassa Ibolya kezét..
Ezután jött a Lélek katonái, amit Ibolya a kedvenc számaként konferált be. Közben a kivetítőn egy kislány táncolt fehér kis szoknyában, ez annyira illett ehhez a számhoz. Ibolya is többször ott felejtette rajta a szemét és úgy énekelte a dalt "Nem volt gyerekszobám". Eközben a nézőtéren néma csend, a refrénnél taps. Hát gyönyörű volt, nincs rá szó, komolyan mondom.
Aztán a Ördögöd van jött, megint sokan felálltak táncolni, ugrálni, az ülve maradtak meg pirosra tapsolták a tenyerüket. Volt, hogy Ibolya felült a színpad legszélén lévő nagy fangfalra és a két cipőjét összeérintve a lábával tapsolt :)
Asszem pont ennél a számnál egy aprócska szőke kb. 2 éves kislány valamelyik hátsó sorból előrefutott közvetlenül a színpad elé és megállt a színpad előtt kb.fél méterrel, mozdulatlanul, tátott szájjal. Ekkor Ibolya próbált neki énekelni és odahívni, de sajnos ugye pont ez a szám kicsit "kiabálós" és mikor azt énekelte, hogy "naná, hogy megvezet" és pont a kislány szemébe nézett, hát erre a kislány picit megijedt :) és visszafutott a helyére, majd egy perc múlva visszament a színpad elé és már ott is maradt a végéig, majd az anyukája is odament és ott tapsoltak együtt. Ezt csak azért írtam le, mert annyira édi volt az a pici kislány! :)
Ezután elköszönt Ibolya de alighogy kimondta, megjelent az arcán a jellegzetes huncut vigyor, ezzel jelezte, hogy természetesen csak viccelt :) és elkezdte a Jó estét nyárt, aminek swinges változatát hallhattuk, szerintem remek volt így is.
Aztán jött a Nem kell, a közönség tombolt, az állók ugráltak. Úgy éreztem különösen kihangsúlyozta azt a sort, hogy "én is itt élek, mégsem itélek".
Majd az utolsó szám következett "azt hiszem ez mindenki kedvence" - mondta Ibolya, a Hazám. Ezt nem zenekar játszotta, hanem félplaybackről ment, tehát az a változata volt, ami az albumon, de csodálatos volt.
Ezután megint elköszönt és már le is mentek a színpadról, amikor is a közönség vad "Ibolyázásba" meg "Visszázásba" meg vastapsba kezdett.
Aztán újra megtelt a színpad és következett a két ráadás: Ördögöd van, majd végül a Nem kell. Az ördögösnél Ibolya többször viccesen ördögszarvat mutatott magának :)
A végén meghajoltak, majd levonultak, a közönség nem hagyta abba a tapsot, de sajnos felkapcsolták a lámpákat...vége lett...Hááát, rettentő hamar elszállt ez a másfél óra..
A legvégén volt dedikálás, meg lehetett még CD-t is vásárolni, úgy láttam vettek is rendesen, ezek szerint volt, aki úgy ment koncertre, hogy még nem is hallotta a CD-t, de a koncerten hallottak meggyőzték őket! :)
Nagyon jól éreztük magunkat, minden szuper volt, Ibolya nagyon felszabadultan és gyönyörűen énekelt. Már alig várom a dec. 29.-ét, hogy újra hallhassam!
Nos, ezzel még mindig így vagyok, csak az időpont változott: OKTÓBER 14.!!!!!!!!!!! 
