Üdv minden idelátogatónak!
.
Tegnap Ibolya ismét fellépett a Megasztár színpadán, duettet énekelt Palcsó Tamással. Végre egy kis szín, végre egy jelenség a Mega2-ben, végre a régi borzongás, izgalom! Ez már nagyon hiányzott! Azt hiszem tegnap végre egy kicsit megint olyasmit érezhettünk, mint annak idején a Mega1 adásai alatt. És azt hiszem ezt elsősorban Ibolyának köszönhetjük. Jó volt őt ismét a Megaszínpadon látni-hallani. Duettjük Palcsó Tomival fantasztikusan sikerült, mindketten nagyot alakítottak, illetve nem is mindketten, inkább helyesebb, ha azt mondom, hogy EGYÜTT alkottak valami csodálatosat! A legjobb volt számomra azt látni, hogy Ibolya milyen kedvesen, szeretettel, nem elnyomva, odafigyelve SEGÍTETTE ezt a fiút. És persze meg is lett az eredménye, Tomi egyre jobban kinyílt, olyan oldalát is megmutatta, amit eddig még nem láthattunk tőle. De nem csak ő, Ibolya is. Kihozták egymásból a maximumot, sokat kapott a közönség, és ez nem csak a két kivételes, egyedi hangnak és a dalnak köszönhető, hanem hogy látható és érezhető volt a köztük lévő összhang, kölcsönös odafigyelés és tisztelet. Ezt éreztem végig miközben énekeltek. Ez egyik párosnál sem jött ki ennyire, mint náluk. Ibolya is és Tamás is érdekes emberek, olyanok, akiket - ahogy Ibolya mondja - meg kell fejteni. Ugyanakkor nagyon ellentétes személyiségek, stílusúak is, de talán pont emiatt is értették meg egymást ennyire és tudták ezt átadni a közönségnek is a színpadon. A produkciójuk után a nézők szűnni nem akaró tapsba kezdtek, a zsűri pedig kereste a szavakat. Tomi természetesen továbbjutott!!! Ezúton is további sok sikert kívánok neki, igazán aranyos és tehetséges is!
Összefoglalva, tegnap végre megint történt valami a Megasztár színpadán, valami csodálatos. A többieket is jó volt újra látni-hallani és az egész adás színvonalasabb volt szerintem, mint a Mega2 eddigi adásai. Szóval kicsit olyan érzéseim voltak, mint tavaly. Ekkor jött tulajdonképpen ennek a blognak az ötlete is. A blog címe, amint látjátok Ibolyás visszapillantó. Persze igaz, mindig nézzünk előre, hisz mindig történnek újabb és újabb jó dolgok, események, de időnként azt hiszem talán jól esik kicsit visszamenni az időben, picit nosztalgiázni. Ebben a blogban elsősorban nem az Ibolyával kapcsolatos friss híreké, eseményeké lesz a főszerep (azt úgyis megteszik a többi blogban, honlapokon), hanem régebbi eseményeket, megadöntőket, dalokat, koncerteket, élményeket idézhetünk fel, ha néha benéztek ide. Minden hozzászólást szívesen veszek, kukkantsatok be néha ide is és ha van kedvetek, írjatok!!!
Egy idézet a tegnap estével kapcsolatban, ami nekem nagyon tetszett:
Talán csak mohó vágyunk, hogy igyekszünk magunkból mindig a legjobbat kihozni, a maximumot nyújtani. De a tökéleteshez soha nem elég egyetlen ember belső - önmagába akkumulált - energiája. A kandalló semmit nem ér fahasábok, gyújtóláng és melegedni vágyó kezek nélkül. Most, szombaton mindez együtt volt. (ultraviolet)