Kifutó
Ibolya 1998-ban a TV2 Kifutó nevű tehetségkutató versenyében az elődöntőn első majd a döntőn 2. és közönségdíjas lett. (Nem Pély Barna mögött lett 2.!) A nyeremény egy külföldi út volt Szicíliába, amit először pénzre szerettek volna váltani, majd végül mégis utazás lett belőle.
A műsorvezető egyébként Csonka András, a zsűri elnöke pedig Zoltán Erika volt.
Sajnálom, hogy annak idején nem néztem ezt a műsort, pedig mindenféle Év hangja műsorokat szoktam nézni, van amit még fel is vettem (aztán le is töröltem:)), de ez valahogy pont kimaradt. Még szerencse, hogy az OIRO-ról le lehetett/lehet tölteni, így most már közkinccsé válhatott ez a szép Toni Braxton dal is Ibolya előadásában.
.....Nagy gondot okozott a megfelelő zenei anyag kiválasztása. Szerencsés esetben elcsíptél egy-egy jó dalt a tévében vagy a rádióban, s már csak nyomoznunk kellett, mit is hallottál.....Nem tudom, hogy csináltad, de így is sikerült szép dalokra bukkannod.....Angolul énekeltél, tehát le kellett a dalt fordítani, ügyelve a kiejtésre. Rád uszítottam a nevelőket, kísérjék figyelemmel, gyakorolsz-e. Bár szerintem nem is kerested a lógás lehetőségét.....Egy méregdrága, hosszú sötétkék estélyi ruhát választottak neked, soha nem viseltél még hasonlót. Tátottuk is a szánkat a döntőn, amikor egy dáma lépett ki a színfalak mögül, szép hosszú, fekete hajjal, csinos ruhában. Gyönyörű, lírai dalt énekeltél.....Büszke voltam rád, a boldogság töltött el.....Mint amikor a szegény ember lánya meghódítja a semmiből jövet a világot. A világ azonban nem hagyta magát meghódítani. Szép sikert arattál, utána mégis süket csönd következett.....
(Anyácska könyvéből)
Egy nagyon-nagyon szép hangszínt hallottam, egy olyan meleg, bársonyos hangszínt, amit nagyon ritkán lehet hallani előadóknál. Az a fajta hangszín, amit úgy önmagában jólesik hallgatni, nem kell hozzá körítés, bár a látvány is nagyon kellemes volt, hiszen nagyon szép lány vagy, de ha most nem látlak, akkor is nagyon jól esik hallgatni a dalt. Én azt hiszem, ami nekem hiányzott, hogy sokkal több a hang, ami benned van és valahogy ezt vagy az izgalom, vagy a nóta nem engedte meg, hogy istenigazából kiengedd magadból. Én úgy éreztem, hogy még ott rengeteg hang van, aminek ki kéne jönni, de valahogy nincs rá idő nekem nagyon tetszett. (Zoltán Erika zsűri elnök)
Még szerencse, hogy aztán jött a Megasztár, ott volt elég idő és kijöhetett az a maradék hang is! :)) Bár Ibolya még mindig tartogat újabb és újabb meglepetéseket nekünk...minden egyes koncerten.
Meg itt van pl. a duett Palcsó Tomival, hihetetlen ott is milyen hangokat ad ki (remélem Zoltán Erika is hallotta:)), az embernek borsózik a háta! Húúúú, én már alig várom a Fehérvári Mega2 koncit, ahol végre élőben is hallhatjuk a Cosa Della Vita-t!!! Ugye jöttök? :)
