2007. július 27. Margitsziget, Aida - A premier

2007. július 28. Margitsziget - A más(od)ik szereposztás

2007. július 26. Margitsziget, Aida főpróba - A legmaradandóbb

2007. június 13. Pécs, POSZT, Aida - A legelső

Boldog Karácsonyt mindenkinek!

Köszönöm Nektek, hűséges látogatóimnak, hogy még ebben a bejegyzésnélküliséges időszakban is be-bekukkantottatok hozzám. És annak ellenére, hogy sokszor aztán csalódva távoztatok, újra és újra visszajöttetek. Az elmúlt hónapokban el sem tudom mondani hányszor éreztem úgy, hogy nem tudom tovább csinálni, hogy itt a vége, befejezem. Amiért mégsem tettem meg: Ti vagytok. Köszönöm, és remélem hamarosan meg is tudom hálálni valamivel...

Szilvert

Székesfehérvár, 2007. október 19.

Nők Lapja, 2007.09.11.

"Beleszerettem ebbe a darabba! A dalok gyönyörűek, a történet igazán nekem való. Annyira vágyom arra, hogy ilyen csodálatos érzéseket élhessek meg, mint amilyeneket Aida! Ebben a musicalben elmondhattam, elénekelhettem a leggyönyörűbb érzéseket! Már meséltem neked, hogy sokszor a próbákon is kicsordult a könnyem éneklés közben. Így érdemes élni, így érdemes szeretni és meghalni is, mint Aida!"

"Székesfehérvár igazán klassz hely! Szeretem, hogy olyan sajátos hangulata van a városnak. Szeretek sétálni az ódon házak között. Minden olyan rendben van tarva. Bármerre járok, mindenütt találok valami szépséget. Az emberek is nagyon kedvesek. Odaköszönnek, megkérdezik, hogy mi újság.."

"Most már látom, hogy milyen kökemény munka van egy színházi előadásban. Ráadásul egy csodálatos varázslat, ahogyan az ember átalakul valaki mássá, és megszűnik a valós világ.."

"Bizony volt olyan, hogy majd' összeestem. Kevés idő jutott a pihenésre, pedig szeretem azt a kis színészlakást, ahol Fehérváron laktam, jó volt otthon lenni. Láttad rajta a táblát, hogy Európa legöregebb pogári lakóháza! Az a legjobb benne, hogy árad belőle a történelem. Kicsi, csendes és nagyon batárságos. Kár, hogy csak néhány órát töltöttem ott naponta, az időm java része a színházban telt. Reggel bementem, megreggeliztem a büfében, és bizony az ebéd és vacsora is ott volt föltálalva. Sokszor egy-kát órát aludtam, és indulhattam Pestre, a forgatásra.."

"Váltani is nehéz volt. A film teljesen mai történet. Egyik nap még egy szerelmes rabszolgalány voltam, másnap pedig egy tehetséges cigánylány, aki jelentkezik egy tehetségkutató versenyre.."

"Nagyon elfáradtam. Ne érts félre, ilyen kellemes fáradtságot talán még soha nem éreztem. Elfogyott ugyan az erőm, de életem egyik legizgalmasabb időszakán vagyok túl.."

"Szükségem van az emberi kapcsolatokra, ugyanakkor néha nagyon nehezen tudom elviselni mások jelenlétét. Nem vagyok könnyen elviselhető társ, és kevés embert tudok igazán szeretni. Nyilván ez is a gyerekkorommal függ össze. Van egy jó kis csapat körülöttem, akik elnézik a hülyeségeimet is, és sokat segítenek. Még a Megasztár idején alakult egy Ibolya Baráti Kör. Voltak ugyan, akik elmaradtak, de újabbak is csatlakoztak a csapatkoz. Ők időnként találkoznak, összejárnak, időnként leutaznak Tiszadobra is. Bár mi keveset találkozunk, mégis sokszor vannak a segítségemre. Amikor Székesfehérváron szükségem volt tévére vagy mosógépre pillanatok alatt kerítettek. Honlapokat üzemeltetnek, ha kell, ide-oda fuvaroznak. Budapesten él egy nagyon kedves család, Dr. Nagy Attiláék. Elmondani sem tudom, hányszor segítettek már kisebb-nagyobb ügyekben. Szóval sok jó ember van körülöttem. Én viszont időnként elég magamnak való vagyok.."

„Mit tehetnék értük pont én, egy szolga?
Mért ró rám íly nagy terhet az Ég? Mondd mért???
Már nem vagyok senki csak árny, egy nulla,
Ki elrejti arcát ne lássák hogy fél..
Hogy segítsen máson ki magán sem tud???
Elég, elég, elég.."